Mit lehet ezen nézni? – szól leggyakrabban az országúti kerékpársporttal kapcsolatban a kérdés a laikusok részéről. Íme a Tour de France kisokos, ami megadja a kérdésre a választ. Mi a fene az a Tour de France A Tour de France kifejezést a legtöbb ember hallotta már a világon, ami kétségtelenül dicséretes magára a brandre nézve,…
Egészen biztosan sokan emlékeznek még arra, amikor a NBA sztárok végre játszhattak az olimpián, mert eltörölték azt a szabályt, hogy megmérettetésen csak amatőrök szerepelhetnek. (Pontosabban áltálanosságban véve, más sportágak esetében az 1970-es évektől kezdve kezdett eltűnni ez a fajta megkülönböztetés, de ketségtelenül az amerikai kosarasok esete volt a legfeltűnőbb.) Én tizenévesként, elsősorban a profi és…
Nincs már közege az emlékezésnek, csak helyei vannak – ragadta meg Pierre Nora az emlékezethelyek [lieux de mémoire] kultúraelméleti fogalmának lényegi mondanivalóját. Van némi irónia abban, hogy a kifejezés eredetileg a dicsőséges francia nemzeti múlt „elvesztésének” folyamatára kívánt reflektálni, vagyis inkább negatív jelenségekhez ( és érzésekhez) kapcsolódott, a fogalom születése óta eltelt lassan fél évszázad…
A 2009 óta szerkesztett TOURázzunk együtt – kerékpársport bölcsész szemmel blog a nemzetközi (főként nyugat-európai) professzionális országúti kerékpársporttal foglalkozik elsősorban kultúraelméleti és -és történeti apektusból szemlélve a sportág múltját és jelenét. Tizenvalahány év távlatából már egyáltalán nem meglepő, hogy 2009-ben épp az országúti kerékpársportot találtam az általam figyelemmel kísért sportágak közül arra megfelőnek, hogy digitális tartalomkészítői…
Sok-sok évvel ezelőtt, még a közösségi médiahasználat hajnalán egyszer szerepeltem egy tweetemmel a CNN-en. Szokás volt némely műsorokban a nap témájához kötődően a twitteren kérdést feltenni, és aztán a legérdekesebb válaszokat a műsorban beolvasni. Aznap – a Holdra szállás 50 . évfordulóján – az volt a kérdés, vajon mi volt az emberiség legnagyobb tette/előrelépése („achievement”). Én…
Miközben napjainkban természetes, hogy egy háromhetes kerékpárverseny a nagy hegyekben dől el, addig a Tour de France történetének hajnalán egészen 1910-ig kellett várni, hogy a verseny a Pireneusokba látogasson.
1914. május 21-én 81 versenyző rajtolt el a La Gazzetta dello Sport milánói székháza elől. A verseny végére azonban mindössze csak nyolcan maradtak.
1946 és 1951 között egy speciális mezzel díjazták a Giro d’Italián az utolsó helyezettet. Ez volt a maglia nera, azaz a fekete trikó. Az ötlet eredete az 1920-as évekbe nyúlik vissza, amikor egy Giuseppe Ticozzelli nevű labdarúgó függetlenként (vagy más megfogalmazásban egyéni versenyzőként) rajthoz állt a Giro d’Italián. A függetlenek (csapat nélküli profik és amatőrök…
Fiorenzo Magni (1920-2012) pályafutása során összesen háromszor nyert Giro d’Italiát (1948, 1951, 1955), Ronde van Vlaanderent (1949, 1950, 1951) és olasz nemzeti bajnokságot (1951, 1953, 1954) is. Öt alkalommal vett részt a Tour de France-on, s minden alkalommal állt legalább egyszer az összetett élén
Alfredo Binda 1925 és 1929 között összesen négyszer nyerte meg a Giro d’Italiát, a következő évben a szervezők fizettek neki, hogy tartsa távol magát, s így izgalmas maradhasson a verseny.
