Tetszett a Giro, s megnéznéd a Tourt is?
Bár gyakoribb eset, hogy valaki a legnagyobb médiafelhajtással járó országúti kerékpárversenybe botlik bele először, majd utána kezd el érdeklődni más versenyek iránt is, egyáltalán nem elképzelhetetlen egy fordított irányú történet sem.
Háromhetesek egymás között
A nemzetközi legmagasabb szintű országúti kerékpáros versenynaptárban három háromhetes verseny szerepel, a Giro d’Italia (olasz körverseny), a Tour de France (francia körverseny) és a Vuelta a Espana (spanyol körverseny).
Ezek a versenyek 21 szakaszosak, rendszerint két pihenőnappal (második és harmadik hét hétfője), bár mint látható volt az idei Giro esetében, lehetnek ettől kisebbb eltérések. Ez a struktúra az utóbbi néhány évtizedben alakult ki és uniformizálódott. A legelső Tour de France 1909-ben például csupán hat szakaszos volt, igaz, egyik-másik szakasz 400 kilométeres, és sokkal több volt a közéjük iktatott pihenőnapokból is.
A modern kerékpársportban egy többszakaszos verseny igyekszik kiszolgálni a különböző versenyzőtípusok differenciálódása révén létrejött igényeket, tehát ugyanúgy, mint a Giro d’Italia esetében, a Tour de France programjában is vannak sprintereknek, szökevényspeciálistáknak, illetve hegyi menőknek is kedvező szakaszok amellett, hogy a három hét fő cselekményszála értelemszerűen a ki nyeri az összetettet? kérdés köré épül.
A világ legismertebb kerékpárversenye
Amiben azonban a Tour de France eltér minden más országúti kerékpárversenytől, hogy sokkal nagyobb figyelem irányul rá a sajtó és a nézők részéről egyaránt. Változik a verseny médiareprezentációja, még a szokásosnál is szenzációhajhászabb és bulvárosabb a mód, ahogyan a mainstreamben írnak, beszélnek róla, olyannyira, hogy azok számára, akik semmit sem tudnak az országúti kerékpársportról, mint szervezetten működő modern professzionális sport, olyan érzést is kelthetnek a róla szóló hírék, mintha valamiféle 1960-as, 1970-es évekbeli bugyuta hollywoodi akciófilmvígjáték lenne az évente egyszer összegyűlő és egymással rivalizáló fura fazonokról.
Lehet persze mondani, hogy a felturbózott, szenzációhajhász reprezentáció az országúti kerékpársport sava-borsa, hiszen maga a Tour de France is azért jött létre, hogy vele egy napilap (L’Auto) eladott példányszámait növelni lehessen, ennek következtében úgy kellett tálalni a verseny eseményeit, hogy érdekelje az embereket. De amint említettem, ennek a modern országúti kerékpársport esetében az a hátulütője, hogy könnyen fest torz képet arról, mivel is áll az ember szemben.
Mivel felfokozott a médiafigyelem, így sokkal több embert is bevonz a verseny, olyanokat is, akiket ez a sportág az év további 49 hetében egyáltalán nem érdekel. Közel két évtizedes aktív blogolással a hátam mögött, még a közösségi média életünk mindennapos részévé válása (akkor is, ha valaki tudatosan igyekszik kerülni azt) előtt kezdve, tudom jól, hogy ilyenkor, úgymond minőségileg is teljesen más emberanyag követel helyet és figyelmet magának az online diskurzusban
Úgyhogy ha esetleg tetszett, hogy a Giro alatt milyen jól el lehetett beszélgetni a versenyről itt vagy ott a neten, készülj fel rá, hogy a Tour de France alatt sokkal több lehet az értelmes párbeszédet romboló zavaró tényező.
Öröm az ürömben, hogy mivel mégiscsak a Tour de France a világ legismertebb országúti kerékpárversenye, a történelme is sokkal gazdagabbnak érződik más versenyeknél, valamint tágabb társadalmi-kulturális kontextusba is könnyebb helyezni, lévén jóval nagyobb az önmagán túlmutató jelentősége is a többi versenynél.
Felejtsd el hát a kommentátorok által évről-évre kötelességszerűen felmondott „medvés sztorit”, vagy a „vonattal csaltak” történetet, s nézz körül olyan speciálisan az országúti kerékpásport kultúrtörténelmére fókuszáló oldalakon, mint például a TOURázzunk együtt.
Más ez a verseny, más ez a mezőny
Immáron konkrétan a versenyre koncentrálva a legfontosabb tudnivalók egyike, hogy nem biztos, hogy a Giro d’Italia alatt kedvenceddé vált kerékpáros ott lesz a Tour de France mezőnyében is, illetve, ha igen, nem biztos, hogy abban a szerepkörben, amiben megismerted.
Aki Jonas Vingegaardnak szurkolt, jelen állás szerint kedvence ott lesz a Tour de France-on is, de valószínűleg más segítőkkel, és természetes más ellenfelekkel, amiből következik, hogy más jellegű kihívásoknak kell megfelelnie.
De természetesen a Touron is lesznek szökevények, akiknek a hazaéréséért lehet izgulni, lesznek, sprint és hegyi szakaszok egyaránt. Csupán a verseny szempontjából nem lesz radikális eltérés a május során látottaktól. (És itt most emlékezzünk meg azokról az évekről, amikor a Tour de France- esélyességgel járó nyomás miatt sokkal statikusabb, biztonsági menetet menő, rizikót kerülő volt a verseny. Szerencsére a 2010-es évek végére, az új, „arany generáció” színre lépésével ez is megváltozott, s végre lehet újra élvezettel nézni a versenyt.)
Tour de France 2026 – gyors áttekintő
A 113. Tour de France-ra 2026. július 4 és 26 között kerül sor. A verseny Barcelónából (Katalónia, Spanyolország) rajtol, s az első héten már túl is esik a Pireneusokon. (A 6. szakaszon lesz Tourmalet és Aspin)
Idén inkább Franciaország déli és keleti részeire koncentrálódik a verseny, a második hét eleje a Francia-középhegységben, a vége a Vogézekben zajlik majd, míg az Alpok (két szakaszon is Alpe d’Huez!) a mindent eldöntő utolsó szakaszok szerepét vállalhatja ismét magára.
Összességében nincs radikális változtatás a verseny strukturájában, az azonban, hogy már egyáltalán nem a Pireneusok-Alpok double act köré épül fel a program, továbbra is egyre erősödő tendenciát mutat.
A lényeg a lényeg: találkozunk júliusban!
(Kiemelt kép forrása: Giro d’Italia Facebook oldala/ fotó: LaPresse)