Ikonikus Giro d’Italia pillanatok a TOURázzunk együtt blogon. Gino Bartali és Fausto Coppi a Dolomitokban (Giro d’Italia 1940).
Az 1940-es Giro d’Italia előtt Gino Bartali már kétszer is (1936 és 1937) megnyerte az olasz körversenyt, valamint egyszer a Tour de France-t is (1938). Ő volt a Legnano csapat kapitánya a II világháború előtti utolsó Girón, a csapatban azonban helyet kapott egy 20 éves nagy tehetség, Fausto Coppi is, aki a 11. szakaszon megszerezte magának a maglia rosát.
Ehhez persze részben az is hozzájárult, hogy Bartali még a második szakaszon összeütközött egy kutyával. Értelemszerűen, a bukás következtében nem a legjobb formájában tekert a további szakaszokon. Talán távozott is volna a versenyről az incidens után, ám végül rábeszélték, hogy maradjon és támogassa a csapat feltörekvő sztárját. Ő volt az például, aki a fiatal versenyző számára mélypontot jelentő 16. szakaszon (gyomorproblémák egy csirkesaláta miatt) is átsegítette Coppit.
Ahogyan tette azt a következő napon, a Falzarego, Passo Pordoi, Passo Sella emelkedőivel teletűzdelt szakaszon. Coppi ugyanis kétszer is defektet kapott, és Bartali kötelességtudóan várt rá. Ám amikor fordult a kocka, és az idősebb versenyzőnek akadtak technikai problémái, akkor Coppi nem akarta bevárni. Csupán a csapatvezető Eberardo Pavesi problémamegoldó képességei mentették meg a helyzetet, megvedte a fiatal versenyzőt, aki így végül megállt Bartali kedvéért.
Nem ez volt persze az utolsó konfrontáció a két korszakos legenda között. Az 1949-es Tour de France-on például az olaszok szakmai vezetője, Alfredo Binda (maga is legenda saját jogon, a második Campionissimo) volt kénytelen legjobb diplomáciai készségeire hagyatkozni, hogy a két versenyző közti folyamas feszültség ne tegye az egész csapat szereplését tönkre.
Ez a bizonyos 17. szakasz az 1940-es Giro d’Italián egyébként a Passo Pordoi első szereplését is jelentette a verseny történetében.
A versenyt – minden idők legfiatalabb Giro győzteseként – végül megnyerte Fausto Coppi. Érdekes adalék a győzelméhez, hogy ekkor már be volt sorozva az olasz hadseregbe, csupán kapott egy harminc napos eltávot, hogy versenyezhessen.
Olvasgass további régi Giro d’Italia történeteket:
[su_posts posts_per_page=”10″ tax_term=”1006″ order=”desc”]