Az országúti kerékpársport története gyakran fonódott össze szorosan az európai nagy történelmi eseményekkel, különösképpen a 20. század első felében. Gondoljunk csak bele egyes versenyek (Paris-Roubaix a legjobb példa rá) azon önmitologizáló mechanizmusaira, amelyek az 1. világháború pusztításának sokkján alapulnak.
Kicsit jobban belemélyedve a Tour de France történetének kezdeti korszakába, egy különös szituáció keltheti fel a történelemben némiképp jártas érdeklődők figyelmét, amikor egyes francia városok német fennhatóság alá estek, s bár manapság furán hangzik, ám például Metzbe vinni egy szakaszt egyben azt is jelentette, hogy a verseny külföldre látogatott.
Ismeretes tény, hogy az első alkalom, amikor a Tour de France külföldi helyszínről rajtolt, 1954-ben következett be, és Amsterdamé volt a megtiszteltetés, hogy vendégül lássa a pelotont a Grand Depart-ra.
Az első alkalom, amikor a mezőny átlépte a francia határt azonban már 1906-ban bekövetkezett.
A verseny ugyanis Metzbe látogatott, amely Lotaringia központjaként a francia-porosz háborút lezárandó 1871-es béke értelmében a frissen megalakult Német Császárság fennhatósága alá került.
Ebben az évben még csak áthaladt a mezőny a szomszédos országok városain (nem csupán Németország, de Spanyolország és Olaszország területén is), következő évben azonban Metz már egy szakasz célállomásaként szerepelt a programban, ami azonban különleges megoldásokat kívánt.
Noha a német hatóságok a kerékpárosokat beengedték a városba, sőt, a területi kormányzó, Zeppelin grófja adta át a szakasz végén járó díjakat, a verseny hivatalos képviselőinek távol kellett tartani magukat a helytől, és legkiváltképpen tartózkodniuk kellett mindenféle propaganda terjesztésétől.1 Volt némi ellenséges fogadtatás a helyiek részéről is, legalább is az útra szórt szegek erre utaltak. Igaz ugyan, hogya Tour de France korai történetében ez a módszer meglehetősen gyakori visszatérő motívum.
1907 és 1910 között a Tour de France rendszeresen visszatért Metzbe, méghozzá mindig a második, közel 400 kilométeres, Roubaix-ból induló szakaszon2. Az 1. világháborút közvetlenül megelőző években azonban a nemzetközi helyzet fokozódása miatt, a Tour de France nem látogathatott többet Metzbe. Még mindig nem sokat változtatva az útvonalon, ezekben az években Longwyval, azon néhány francia város egyikével helyettesítették, amely ugyan Elzász-Lotaringiában található, de nem került német fennhatóság alá. A háború után aztán – mely a vitatott terület újbóli francia fennhatóság alá kerülését is magával hozta – Metz a Tour de France által egyik legtöbbet látogatott város lett, (ám értelemszerűen ekkor már nem számított külföldi helyszínnek).
Az 1914-et megelőző időszakban a svájci Genf meglátogatása számított még relatíve gyakorinak, egy-egy az Alpokból lefelé vezető hegyi szakasz ért itt véget 1913-ban és 1914-ben is.
A TOURázzunk együtt blogon a 2024-es olaszországi Tour de France rajtra történő felkèszülés jegyében az elkövetkező hónapokban kiemelt téma lesz a verseny külföldre látogatásanak története.
