Moser vs. Sarroni – egy nagy párbaj paródiája

Köztudott, hogy az olaszoknál a Coppi-Bartali párharc különös, már-már vallási jelentőséggel bírt, fontos identitásképző erőnek számított ki melyik versenyzőnek szurkolt. Nem véletlen, hogy az olaszok később is vágyva vágytak a nagy párharcokra, a ’70-es évek második felében és a ’80- as évek elején akadt is egy kettős, aki erre megfelelőnek bizonyult.

Francesco Moser, a híres Moser dinasztia tagjaként (melynek hírnevéért ő volt persze leginkább a felelős) többek között világbajnokságot (1977), Giro d’Italiát (1984) és számtalan egynapos versenyt is nyert (összesen 273 győzelemmel zárta pályafutását, ez mai napig olasz rekord),  Giuseppe Saronni pedig kétszeres Giro d’Italia győztes (1979, 1983), világbajnok  (1982) és szintén soksoros egynapos klasszikus győztes versenyző volt.

A korszak olasz szempontból leginkább kettejük párharcáról szólt, s míg egyikük (Moser) kiváló időmenő, másikuk (Saronni) nagyszerű sprinter volt, egyikük sem volt jó hegyi menő, s mindkettejükből hiányzott az a fajta versenyzői attitűd, mely Coppit és Bartalit is sztárrá emelte, olyan kultikus figurákká, akik a sporton kívül is meghatározó szerepet játszottak a társadalom szemében és a közösségi emlékezetben. Bár kétségtelen, e párharcba is bele lehetett vinni egymással ütköző archetipikus magatartásmintákat: Moser tipikus karizmatikus vezéregyéniség volt, míg Saronni pedig az örök lázadó.

Ennek ellenére az inkább a média által felturbózott párbaj Moser és Saronni között egy kicsit saját maga paródiájának is minősült, miközben a rivalizálás egy olyan terepen mutatkozott meg leginkább, ahol inkább össze kellett volna fogniuk: a világbajnokságokon. 1981-ben Prágában Saronni csupán kicsivel maradt le a győzelemről, s ő Mosert vádolta, amiért nem segített neki. Később úgy nyilatkozott erről az időszakról, hogy teljesen más volt a hangulat a válogatotton belül, mint mostanság, amikor mindenki kedves mindenkivel. Akkoriban ellenséges klánokból állt össze a válogatott és tették egymást legnagyobb ellenségükké.

Az 1982-ben Godwoodban (Nagy-Britannia) végül diadalmaskodó bringás szerint ha össze tudnak dolgozni Moserrel még legalább két világbajnoki győzelmet sikerült volna kettejüknek begyűjteni. (nota bene: az 1975 és 1997 közti korszakban összesen hatszor nyertek az olaszok). Saronni fenomenális “puskagolyó”-sprintjét, mellyel legyőzte Greg LeMondot egyébként két nyolcéves kisfiú is látta Toszkanában: Alessandro Petacchi (akinek édesapja nagy Saronni-rajongó volt)  és Paolo Bettini.

 

Kapcsolódó bejegyzések
A Paris-Roubaix több mint 120 éves története bővelkedik ellentmondásos versenyekben és téves vagy egyenesen botrányos
Ma már szinte elképzelhetetlen, de még az 1950-es években is előfordult, hogy valaki kis túlzással 
Kivégezték volna, de véget ért a háború Az 1. világháború során a kerékpáros mezőny számos
Laurent Fignon és a hírhedt nyolc másodperc (Tour de France 1989) 1989-ben Laurent Fignot Tour
A Moser-dinasztia