Nem mindig a legkézenfekvőbb karakter a legjobb központi karakter -mondogatom magamban a Vuelta 9. szakaszát (178 km Motril és Granada között) nézve az Egy olvasó naplója blogom legújabb prémium bejegyzésének címét, hiszen a látottak értelmezési/összefoglalási lehetőségei jól passzolnak ahhoz, amivel mostanság odaát foglalkozom.
Nézem Adam Yates (UAE Team Emirates) nagyjából 60 kilométeres szólóját, ahogy egyedül teker végig nagyjából másfél tipikus Vuelta-emelkedőt. Egyedül, magától értetődően, különösebb plusz akadály vagy nehézség (a nyilvánvalón, hogy ez mégiscsak egy folyamatosan emberfelerti teljesítményt megkívánó sportág) nélkül. Sok minden elmesélnivaló nincs rajta: ellépett, végigment, nyert.
Yates eredetileg ahhoz az óriás, előbb 24, majd 26 fős szökevénycsoporthoz tartozott két csapattársával, Jay Vine-nal és Marc Solerrel együtt, amelyik közvetlenül a rajt után állt össze és lépett meg. Ez a csoport csappant meg jócskán mire a nap első emelkedőjére (Puerto de El Purche) felmásztak, miközben hátulról, a pelotonból kiindulva új és némivel drámaibb, vagy legalább is felfokozottabb, intenzívebb történet indult útjára Richard Carapaz (EF Education-EasyPost) személyében.
A korábbi olimpiai bajnok és Giro d’Italia győztes ecuadori bringás megpróbált felzárkózni az élcsoporthoz, s ehhez útja során az onnan leszakadó versenyzőkkel állt időről-időre össze. De míg amazok egy hanyatló, addig Carapaz egy feltörekvő történet szereplője volt,
azzal az örök tragikus mozzanattal, hogy bár közel volt, végül soha nem érhette el vágyott célját.
Többek között azért sem, mert Adam Yates talán épp azért (is) inditotta ott és akkor, a második emelkedőn (Alto de Hazallanas elsőre) féltávon felfelé szóló akcióját, hogy megelőzze, hogy az esetlegesen felzárkózó, és ezáltal jobban lendületben lévő Carapazzal közvetlen ki-ki harcot kelljen vívnia.
Mindenesetre Yates megindult, s Carapaz hol a Pablo Castrillo (Kern-Pharma), David Gaudu (Groupama-FDJ) és a kerékkötőnek ott maradó másik UAE-s, Jane Vine alkotta trióval, hol csupán Gauduval vállvetve, majd végül egyedül, rendíthetetlenül az élen tekerő befogásáért és reménybeli legyőzéséért küzdött. Jó ideig másfél perc, majd az utolsó emelkedőn (Alto de Hazallanas másodshorra), és aztán a Granadába tartó lejtmenetben két és fél perc volt a hátránya, de végül másodikként haladhatott át a célvonalon.
Könnyen adja magát egy ilyen szakaszon, hogy a főmezőny teljesen elengedi a szökevényeket. Ezen a napon ez nagyjából Adam Yates szólójának kezdetekor történt meg. Onnantól kezdve a hat perc körüli/feletti időhátrány volt a megszokott. Az is jellemző az ilyen esetekre, hogy
a pelotonnak is megvan a maga története
a maga saját hőseivel.
Amikor a mezőny kezdte mászni a emelkedőjét, úgy tűnt, mintha a hegyi menő trikóban tekerő Primoz Roglic (Red Bull -Bora-Hansgrohe) mintha problémákkal küszködött volna. Legalább is ez adná a legkézenfekvőbb magyarázatot arra is, hogy miért ott és akkor próbálkozott be Enric Mas (Movistar) egy támadással.
A verseny egy pontján Masnak már egy perc körüli volt az előnye, ám úgy kellett történnie, hogy a spanyol versenyző ezen a napon inkább a bizonyos szemszögből tragikus karakterek közé tartozzon azáltal, hogy az utolsó emelkedőről lefelé tartó hosszú lejtmenetben egy kanyart rosszul vett be, és kissé kisodródott. Nagy baja nem történt, egész jól tudott az utolso pillanatban korrigálni, de az a lendülete, amely addig vitte előre, szétfoszlott. A célba érve már őt is a fő esélyesek csoportjában lathattuk, ahol a még mindig időbónuszt is jelentő harmadik helyét még egyszer próbált tenni valamit, de végül a vörös mezes Ben O’Connor (Decathlon AG2R La Mondiale) behúzta azt.
Így aztan O’Connor továbbra is közel négy perces előnnyel, a vörös mezt a pihenőnapon is magán tudva szállhatott fel a késő este az egész mezőnyt az ország másik végébe szállító repülőgépre, miközben Adam Yates átvette a hegyi trikót Primoz Roglictól a mai napi teljesitményével.
A hétfő tehát pihenőnap, kedden pedig egy több emelkedőt (egy 3. , egy 2. és két 1.kategoriás) magábam foglaló, de újfent völgyben véget érő szakasszal folytatódik tovább. a verseny.