Beleszólhat-e bárki a belgák vs Van der Poel csatába? – Yorkshire 2019 mezőnyverseny előzetes

Kísérőkép: Amstel Gold Race 2019 befutó

A kerékpár szakírók között ugyan nincsen közmegegyezés afelől, hogy pontosan milyen jellegű is a pálya, a számba vehető fő esélyesek közé azonban egyértelműen az egynapos specialistákat sorolják.  Nem meglepő, hisz az útvonal 280 kilométer hosszú, a mezőny mintegy hét órát fog  – feltehetőleg részben esőben – a nyeregben tölteni.  Ezen belül lesz egy 96,8 kilométeres rész a verseny elején, ahova három külön is jelzett emelkedőt sűrítettek a szervezők, majd a bringások  hétszer fognak körözni egy 13,83 kilométeres körben, ahol ugyan nincsenek külön említve az emelkedők, de az ábrából is látszik, hogy nem sík az út, és az utolsó 4-500 méter is felfelé visz. De  nem annyira meredeken, hogy csupán a legjobb puncheurok szólhassanak bele a verseny végkimenetelébe. Az pálya gyakran visz keskeny (és emelkedő) utakra, talán leginkább a belgák (illetve a belgiumi egynaposokon sikeres versenyzők) érezhetik majd otthon magukat ilyen körülmények között.

BREAKING NEWS
( a poszt a linkajánló alatt továbbfolytatódik)

Breaking News: Változás a férfi mezőnyverseny útvonalában!

Nézzük, kik jöhetnek elsődlegesen számításba:

ALEJANDRO VALVERDE (Spanyolország)

A címvédő előzetesen úgy nyilatkozott, hogy ez a pálya nem neki való, ráadásul nem teljesen regenerálódott a Vuelta a Espana után, melyen összetett második helyezést ért el. A csapatot jött segíteni. Ám egyrészt már csak tiszteletből is, másrészt, mivel Valverde nem csak kiváló bringás, de kiváló versenyző is, nyilván, ha úgy alakul a verseny, nem fog kihagyni egy kedvező helyzetet. A korábbi évekhez képest talán számszerűsítve kevesebb versenyt (szakaszt) nyert 2019-ben, a spanyol körversenyen mutatott formája alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy a 39 és fél éves versenyző még mindig az egyik leginkább domináns egyéniség a mezőnyben. Legutóbbi nyilatkozatai alapján egyébként úgy tűnik, már leginkább a 2020-as olimpiai szereplés jár a fejében, ott szeretne még egyszer utoljára valami nagyot alakítani.

 MATHIEU Van DER POEL (Hollandia)

Raymond Poulidor unokája lassan kiérdemli, hogy elfeledjük felmenőit is emlegetni (nem csak a nagypapa, de az apuka, Andy Van der Poel is az elit mezőnyhöz tartozott egykoron, Ronde van Vlaanderent és további egynaposokat is nyert). Vander Poel jelenleg uralkodó világbajnok mountain bike-ban és cyclo-crossban is, országútis versenyeket tekintve legutóbb a Tour of Britaint nyerte meg (a nyolcból három szakaszon is elsőként ért célba), szóval mondhatjuk, hogy nem áll neki rosszul az angol vidék és az angol időjárás. Ahány versenyen az elit mezőnyben idén rajthoz állt – ez múlt azon is, hogy csapata,a Corendon-Circus mely versenyekre kapott szabadkártyát – gyakorlatilag csupa top 5-ös eredményt ért el. Emlékezetes az Amstel Gold Race-en mutatott nagy hajrája, valamint a Ronde van Vlaanderenen elért 4. helyezése.

A fogadóirodák rendre az ő győzelmére adják a legalacsonyabb oddszokat.

JULIAN ALAPHILIPPE (Franciaország)

Akárhogy is alakul a szezon utolsó néhány hete,  az év egyik versenyzője kétségkívül a franciák új nagy kedvence, Loulou, aki az év első felében a legeredményesebb bringásnak számított, júliusban pedig feltette a koronát azzal, hogy a Tour de France-on néhány napos megszakítással, de a harmadiktól a tizenkilencedik szakaszig viselhette a sárga trikót. És bár csupán a legelvetemültebb rajongók bíztak a végső sikerben, ezen a francia körversenyen szinte minden róla szólt. Jelenlegi formáját tekintve a két kanadai egynapos tűnhet mérvadónak,  Québecben 7, míg Montréalban 13. helyen végzett, de mindként esetben volt egy-egy komoly megmozdulása, az utolsó kilométereken a verseny fő alakítói közé tartozott.

MICHAEL MATTHEWS (Ausztrália)

A tavasz nem úgy alakult számára, ahogyan tervezte, de ősszel a québeci győzelemmel (megismételte tavalyi eredményét) vigasztalódhatott. Tavaly kimaradt az ausztrál keretből, ezt nehezményezte is, noha az indok ésszerű volt: a szakvezetés Matthews számára túl magasnak ítélte meg a hegyeket. Pedig az azt megelőző években igencsak impozáns eredményeket ért el a világbajnokságokon: 2015-ben második, 2016-ban negyedik, 2017-ben harmadik lett a megmérettetésen. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha honfitársához, Rohan Dennishez hasonlóan ügyesen fogná be frusztrációját és dühét (nem annyira szezon, hanem ahogyan az elmúlt években a válogatottban kezelték a helyzetét, hiszen már 2015-ben is volt némi súrlódás) a siker fogatába.

PETER SAGAN (Szlovákia)

Ha megnyerné a versenyt, olyat tenne, amit még soha senki: háromszoros világbajnokok vannak többen is, olyasvalaki, aki negyedszerre is sikert ért volna el, még nincs. Bár összejött végre számára a hetedik zöld trikós győzelem a Tour de France-on, amivel immáron szólóban rekordtartó, mégis ebben a szezonban elmaradt korábbi önmagától. Tavasszal is mellé mentek kicsit a dolgok, és most már arra sem hivatkozhatott, hogy a szivárványos mez miatt teker hendikeppel a mezőnyben, nyáron pedig megint inkább a sztárallűr kategóriába tartozó tettekkel csinált hírt ( könyvet aláírni a világ legnézettebb kerékpárversenyén nem jófejség, hanem ügyesen elindított vírusmarketing, és egyértelműen nem való versenyhelyzetbe, még akkor sem, ha hegyi szakaszon történt).

Mindazonáltal a két kanadai egynaposon mutatott teljesítménye (Québec 2. hely, Montréal 18. hely), aktivitása, kezdeményezőkedve mutatja, hogy Yorkshire-ben sem szabad őt leírni, sőt.

GREG VAN AVERMAET (Belgium) 

Még egy versenyző, aki esetében leginkább a kanadai egynaposokon nyújtott teljesítményére hivatkozhatunk.  Québecben 3. lett, míg Montréalban nyert, előtte a Clasica San Sebastianon is összejött neki egy második hely. Aki emlékszik a tavaszi egynapos szezonra, emlékezhet arra is, hogy az olimpiai bajnok volt a legaktívabb, a támadások motorja, de mindezt nem koronázta siker, a győzelemről mindig lemaradt. Montréal mellett még az év legelején, a Volta la Commutat Valencianán volt egy szakaszgyőzelme, illetve a sokat sejtető Halifax és Leed közötti szakaszon a Tour de Yorkshire-en, májusban. Már akkor sem volt titok, hogy mennyire készül a világbajnokságra.

PHILIPPE GILBERT (Belgium)

A címben Van der Poel és a belga versenyzők küzdelmét említettem. A haloványkékek nagyon erős csapattal érkeztek, ráadásul van a motivációjuknak egy speciális, bár igen szomorú motorja: a közösségi médiában általuk sokszor megosztott #forbjorg hashtag az augusztus elején egy bukás következtében elhunyt Bjorg Lambrechtről (/ -nek) szól, aki tavaszi teljesítménye alapján joggal lehetne most itt a többiekkel.

Philippe Gilbert a küldöttség nagyöregje, aki Valverdéhez hasonlóan megmutatta a Vueltán, hogy nem csak a húszéveseké a kerékpáros világ 2019-ben sem, s két szakaszt is nyert, s mivel a 17. szakasz rekord gyorsaságú volt, így ez a dicsőség is az ő nevéhez fűződik majd (mint szakaszgyőzteséhez) a sporttörténetkönyvekben. Gilbertnek felemás szezonja volt, hatalmas győzelmet aratott a Paris-Roubaix-n (már csak a Milano-Sanremo hiányzik neki a nagy ötösből), de nagy meglepetésre kimaradt a Tour de France keretből, ez is közrejátszatott abban, hogy jövőre már a Lotto-Soudalban folytatja.

Gilbert volt már világbajnok  (2012-ben), jó formáját tekintve egyáltalán nem lenne meglepetés, ha megint magára ölthetné a szivárványos mezt.

MATTEO TRENTIN (Olaszország)

Trentin augusztusban átadta Európa-bajnoki megkülönböztető mezét honfitársának, Elia Vivianinak, de jó esélye van rá, hogy jövőre (amikor már a CCC színeiben versenyez) ismét speciális mezben tekerje végig a szezont. Nagyon jól indult az éve, a februári többszakaszos versenyeken több győzelmet is aratott, de aztán az egynaposokon elmaradoztak a sikerek, bár Greg van Avermaethez hasonlóan ő is sokszor a tűz közelébe jutott, sőt ő maga szította a tüzet aktivitásával, támadókedvével. Biztató a formája, mind a hamburgi egynaposon, mind a  már említett Európa-bajnokságon 7. helyet ért el, míg a Tour of Britainon ő tartotta egyedül a lépést Van der Poellel (nyert egy szakaszt, volt összetett első is), meg is lett az eredménye, az összetett második hely.

JAKOB FUGLSANG (Dánia)

Szintén a szezon egyik legeredményesebb versenyzője, tavasszal elég komoly párharcot vívtak több versenyen is Alaphilippe-el. Fuglsang legutóbb a Vuelta a Espanán aratott szakaszgyőzelmet, az éppen egy hegyi szakasz volt, de Fuglsang azon versenyzők közé tartozik, akik kevésbé hepehupás vidéken is sikerrel képesek járni.

BELGIUM

Van Avermaet és Gilbert mellett ott lesz még a keretben Yves Lampaert, Oliver Naesen és Tim Wellens, három szintén kiváló egynapos versenyző, tőlük nem lenne nagy meglepetés, ha nyernének. Egy fokkal kevésbé esélyes Dylan Teuns, valamint a 19 éves szupertehetség, Remco Evenepoel, aki ellen az életkora és a tapasztalatlansága szól csak igazából (ennyire a jelenleg topversenyzőkkel teletűzdelt mezőnyben nem versenyzett még), de a fene tudja, a végén még meglep minket ez a gyerek. Egyedül Tim Declercq akit ebből az összeállításból nem érdemes az esélyesek közé venni, ő egyértelműen igavonó szerepben van itt (ahogy rendre más versenyeken is), nagyon sanszos, hogy a belgák fogják kontrollálni a mezőny a verseny során, amolyan tipikus Quick Step módra.

OLASZORSZÁG

Tőlük is érdemes még további versenyzőket említeni. Itt van például Alberto Bettiol, a Ronde van Vlaanderen idei  győztese, valamint Diego Ulissi, aki szintén az aktívabbak (és eredményesebbek) közé tartozott Kanadában (Québec 4., Montréal 2. hely). És ne hagyjuk ki, biztos, ami biztos a felsorolásból Gianni Moscont se.

SZLOVÉNIA

Az egyéni időfutam mutatta, hogy Primoz Roglic – megint egy versenyző, aki rendkívül eredményes szezont tudhat maga mögött -mennyire elfáradt a Vueltán, amit nem mellesleg megnyert. Mindazonáltal ott lesz a mezőnyben, ahogy a szezon egyik nagy felfedezettje, a Vueltán három szakaszt is nyerő Tadej Pogacar is, rajtuk kívül Matej Mohoric is említésre méltó még.

HOLLANDIA 

Nagyon jól meg a narancssárgáknak ez a világbajnokság  – még az U23-as férfi mezőnyverseny ellentmondásos végeredménye ellenére is -, a vegyesváltós csapat időfutam friss világbajnoki összeállításában többek között ott volt Bauke Mollema is, s bár Vander Poel köré épül az elit mezőnvverseny holland csapata, se róla, de Niki Terpstráról se feledkezzünk meg. Sőt, még Sebastian Langeveld is megérdemli az említést.

DÁNIA

Michael Valgren, Kasper Asgreen, Mads Pedersen, Magnus Cort Nielsen… Dánia sem csak Fuglsangról szól, s bár Valgren és Pedersen elmaradt idén a 2018-as szezonban mutatott formájától, de azért dőreség lenne őket is kihagyni egy ilyen bő lére eresztett esélylatolgatós összeállításból

NÉMETORSZÁG

Idén igencsak sikeres volt a legújabb nemzedék a németeknél, Pascal Ackermann, Nils Politt és Emanuel Buchmann is jól érzékelhetően letette a névjegyét. Hármuk közül az utóbbi nem lesz itt, viszont itt lesz a gyengébb szezont nyújtó John Degenkolb (aki szintén csapatot vált jövőre), akit azonban ennek ellenére sem érdemes leírni.

Továbbá ott lesznek még a mezőnyben (a teljesség igénye nélkül): 

Geraint Thomas, Adam, Yates (Nagy-Britannia), Nairo Quintana, Esteban Chaves, Carlos Betancur (Kolumbia), Luis Leon Sanchez, Marc Soler, Ion és Gorka Izagirre (Spanyolország), Edval Boasson Hagen, Alexander Kristoff (Norvégia), Rafal Majka (Lengyelország), Eddie Dunbar, Dan Martin,  Sam bennett (Írország) Alexey Lutsenko (Kazahsztán), Richard Carapaz (Ecuador) Daryl Impey (Dél-Afrikai Köztársaság), Roman Kreuziger (Csehország), Rui Costa (Portugália), Bob Jungels (Luxemburg)

Magyarországot Dina Márton és Kusztor Péter képviseli.

Akiket ne keress a mezőnyben: 

Egan Bernal, Vincenzo Nibali, Chris Froome, Thibaut Pinot, Romain Bardet,, Dylan Groenewegen, Elia Viviani, Michal Kwiatkowski, Thomas de Gendt, Tom Dumoulin, Caleb Ewan, Simon Yates, Mikel Landa

Teljes rajtlista:

Yorkshire 2019 – férfi elit mezőnyverseny rajtlista

MINI ITINER
(a már megváltozott útvonal szerint)

10:00-––:–– | km –––,––/–––,–– | semleges start: Leeds (10,5 km)
10:20-––:–– | km ––0,00/261,80 | éles start: Leeds
12:49-12:53 | km –64,00/197,80 | Cray Summit (4,0 km à 4,3%, max. 9,1%)
13:31-13:40 | km 137,33/124,47 |  Harrogate (1. kör)
13:50-14:01 | km 151,16/110,64 |  Harrogate (2. kör)
14:10-14:21 | km 164,99/–96,81 | Harrogate (3. kör)
14:29-14:41 | km 178,82/–82,98 |  Harrogate (4. kör)
14:48-15:01 | km 192,65/–69,15 |  Harrogate (5. kör)
15:08-15:22 | km 206,48/–55,32 |  Harrogate (6. kör)
15:27-15:42 | km 220,31/–41,49 |  Harrogate (7. kör)
15:46-16:02 | km 234,14/–27,66 |  Harrogate (8. kör)
16:06-16:22 | km 247,97/–13,83 |  Harrogate (9. kör)
16:25-16:43 | km 261,80/––0,00 |  Befutó: Harrogate 

Kapcsolódó bejegyzések
A világbajnokságon is folytatódott az egész szezonra jellemző trend: komoly léptékű, radikális őrségváltás zajlik az
1 PEDERSEN Mads DEN 6:27:28 (40,370 km/h) 2 TRENTIN Matteo ITA + 0:00 3 KUNG
  23,5 kilométerrel rövidül, 20 perccel később rajtol, viszont két körrel több lesz a világbajnokság
Northallerton - Harrogate (54,0 km) 1 DENNIS Rohan AUS 1:05:05,35 (49,778 km/h) 2 EVENEPOEL Remco