A kerékpárverseny mint emlékezethely
Nincs már közege az emlékezésnek, csak helyei vannak – ragadta meg Pierre Nora az emlékezethelyek [lieux de mémoire] kultúraelméleti fogalmának lényegi mondanivalóját. […]
Országúti kerékpársport bölcsész szemmel
Országúti kerékpársport bölcsész szemmel
Nincs már közege az emlékezésnek, csak helyei vannak – ragadta meg Pierre Nora az emlékezethelyek [lieux de mémoire] kultúraelméleti fogalmának lényegi mondanivalóját. […]
A 2009 óta szerkesztett TOURázzunk együtt – kerékpársport bölcsész szemmel blog a nemzetközi (főként nyugat-európai) professzionális országúti kerékpársporttal foglalkozik elsősorban kultúraelméleti és -és […]
Sok-sok évvel ezelőtt, még a közösségi médiahasználat hajnalán egyszer szerepeltem egy tweetemmel a CNN-en. Szokás volt némely műsorokban a nap témájához kötődően […]
Miközben napjainkban természetes, hogy egy háromhetes kerékpárverseny a nagy hegyekben dől el, addig a Tour de France történetének hajnalán egészen 1910-ig kellett várni, hogy a verseny a Pireneusokba látogasson.
1914. május 21-én 81 versenyző rajtolt el a La Gazzetta dello Sport milánói székháza elől. A verseny végére azonban mindössze csak nyolcan maradtak.
1946 és 1951 között egy speciális mezzel díjazták a Giro d’Italián az utolsó helyezettet. Ez volt a maglia nera, azaz a fekete […]
Fiorenzo Magni (1920-2012) pályafutása során összesen háromszor nyert Giro d’Italiát (1948, 1951, 1955), Ronde van Vlaanderent (1949, 1950, 1951) és olasz nemzeti bajnokságot (1951, 1953, 1954) is. Öt alkalommal vett részt a Tour de France-on, s minden alkalommal állt legalább egyszer az összetett élén
Alfredo Binda 1925 és 1929 között összesen négyszer nyerte meg a Giro d’Italiát, a következő évben a szervezők fizettek neki, hogy tartsa távol magát, s így izgalmas maradhasson a verseny.