TOURázzunk együtt

Országúti kerékpársport bölcsész szemmel

Az 1903-ban először megrendezett Tour de France rögtön nagy siker lett. Olyannyira, hogy a népszerűsége okozta majdnem a vesztét is egyben. Kevésen múlt, hogy Henri Desgrange felhagyjon a szervezéssel már a második alkalom után.

Az első Tour de France nem csupán üzleti értelemben (a L’Auto eladási pédányszámai megugrottak), hanem presztízs szempontból is sikeresnek volt mondható.  Mindenki Tourt akart nyerni,  és minden rajongó Tour-győzelemhez kívánta segíteni rajongottját. Ennek aztán meg is lettek a nem túl kellemes következményei.

Voltak olyan túl lelkes nézők, akik szögeket szórtak az útra, mások a közvetlen fizikai erőszaktól sem  riadtak vissza és jól megverték kedvencük riválisát, De magukat a versenyzőket sem kellett félteni. Már a verseny során többek kizártak tiltott segítség és/vagy táplálék igénybe vétele miatt, (a Tour de France szabályzata a kezdeti években igencsak szigorú volt), vagy azért, mert autóval húzatták magukat. Voltak, akik attól sem riadtak vissza, hogy nemes egyszerűséggel vonatra ültek és úgy tették meg az útvonal egy részét.

A versenyen Maurice Garin, az első Tour győztese volt a legjobb bringás, ám a versenyt követő különféle vizsgálatok következtében őt és még további versenyzőket az élmezőnyből diszkvalifikáltak. Így lett Henri Cornet, minden idők legfiatalabb Tour de France győztese (ezt a rekordot sem Egan Bernal, sem Tadej Pogacar nem döntötte meg) a hivatalos első.

Összességében a verseny alatti és utáni vizsgálatok eredményeképpen 29 kerékpárost zártak ki a versenyből, de a részletes vizsgálatok dokumentációja sajnos javarészt elveszett, amikor az archívumot 1940-ben Párizsból vidékre szállították.

Henri Desgrange, látva mi lett az ő ötletéből, először mérgében fel akart hagyni a verseny további megrendezésével, ám később- szerencsére- meggondolta magát.

(Leadkép: Maurice Garin 1903-ban)