Sok-sok évvel ezelőtt, még a közösségi médiahasználat hajnalán egyszer szerepeltem egy tweetemmel a CNN-en. Szokás volt némely műsorokban a nap témájához kötődően a twitteren kérdést feltenni, és aztán a legérdekesebb válaszokat a műsorban beolvasni. Aznap – a Holdra szállás 50 . évfordulóján – az volt a kérdés, vajon mi volt az emberiség legnagyobb tette/előrelépése (“achievement”). Én azt válaszoltam:
amikor az egyik ember először kezdett el történetet mesélni a másiknak.
És ennél talán nem is kellene többet mondani bemutatkozásnak.
Merthogy ennyi lenne valójában a lényeg. Hogy míg vannak, akik hangok és dallamok, mások színek és formák, megint mások számok, esetleg vegyjelek vagy képletek formájában értelmezik maguk körül a világot, addig én a történetmondás és -befogadás aktusa által ragadom meg a saját valóságom.
Ha innen nézzük, máris mesze nem áll olyan távol egymástól a két téma:
irodalom és kerékpársport
(Annyira egészen biztosan nem, mint ahogyan az ócska sztereotípiák és otromba előítéletek langymeleg szellemi pocsolyájában lustán dagonyázók számára kényelmes lenne.)
Az országúti kerékpársport tehát számomra ugyanúgy történetekről szól, mint egy regény, egy színdarab, egy film vagy egy (tévé)sorozat. Az itt és most mellett természetesen a múltbeli történetekről is, ahogyan irodalmárként, kultúrakutatóként az irodalom és történelem, vagyis a történetmeséles e két fő formája is mindig egymással szimbiózisban létezett számomra.
Nem véletlen, hogy a szűkebb kutatási területem a történelmi regény, vagy másként megfogalmazva a fikciós múltreprezentáció.
Ahogyan az sem véletlen, hogy
éppen az országúti kerékpársport lett az a sportág, amely jelenségébe ennyire beleástam magam.
Folyamatos reflektálása saját múltjára, történelmi perspektívájú önmítoszteremtése és szüntelen hajlama a nosztalgiára, nagyjából hasonló kulcsszavakkal írható körül, miként a történelmi fikciók. Vagy legalább is, én nagyjából ugyanazokat a kulcskifejezéseket tartom hasznosnak használni a kerékpársport történetének értelmezése során, mint egy a múltbeli eseményeket saját tárgyául tevő irodalmi alkotás esetében.
