TOURázzunk együtt

Országúti kerékpársport bölcsész szemmel

Az 1951-es Tour de France 11. szakasza egy 177 kilométer hosszú átmeneti etap volt az Alpok és a Pireneusok között.  A svájci Hugo Koblet (az 1950-es Giro d’Italia győztese), aki a szakasz előtt a hatodik helyen áll az összetettben,  már nagyon korán,

135 kilométerrel a cél előtt

szökésbe kezdett a francia Louis Deprez társaságában.

A mezőny (tele kerékpáros legendákkal, mint Fausto Coppi, Gino Bartali, Louison Bobet, és még sokan mások), semmi értelmét nem látta ennek az akciónak. A sztárok nem is szenteltek különösebben nagy figyelmet neki. Ráadásul Deprez viszonylag korán visszacsúszott, így Koblet egyedül tekert tovább.

Azonban hamarosan a mezőnynek is rá kellett jönnie, hogy ez egyáltalán nem vicc. Koblet letekert egyedül mintegy hetven kilométert, és nagyjából még ennyi volt a célig, ám az előnye még mindig három perc körüli volt. Ezt a különbséget a szakasz végéig képes volt megtartani.

A mezőnyben elsősorban az olaszok (ne feledjük, ekkoriban nemzeti csapatok versenyeztek) vették ki a részüket az üldözés megszervezésében, de mindhiába, hiszen a svájci ezen a napon verhetetlen volt.

Koblet a célban látványosan megfésülte a haját, ez volt az ő legendás mozdulata, mellyel máskor is szívesen élt, érzékeltetvén,  hogy a szólója mennyire könnyű menet volt.

A sárga trikó megszerzésére azonban várnia kellett még pár napot. Az összetettet a 6. szakasz óta a francia Roger Lévêque vezette.Őt a holland Wim van Est váltotta a 12. szakaszon, hogy aztán másnap elszenvedje híres-hírhedt szakadékba zuhanását az Aubisque-en. Hugo Kobletnek még egy szakaszt, a 14. etapot kellett megnyernie, hogy az összetettben is az élre állhasson.

Ezt a pozícióját azonban már képes volt megőriznie egészen Párizsig.

Hugo Koblet végül 22 perc előnnyel nyerte az1951-es Tour de France-t Rafaël Gèminiani előtt.